mustra A: 1553–1559 muſtra (RMNy. 2/2: 27); 1650 mustorál (NySz.); 1696 mostrálná [sz.] (NySz.); 1794 Mústráúl (NSz.); nyj. mostura (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1553–1559 ’mintadarab, mutatvány | Muster, Warenprobe, Probestück’ (↑); 2 1584 ’szemle | Besichtigung’ (MNy. 61: 476); 3 1867 ’selejt | Ausgemustertes, Ausschuß’ (CzF.); 4 1867 ’szigorú bánás, fenyíték | Rüge, Zurechtweisung’ (CzF.); 5 1901 ’hadgyakorlat | Musterung 〈Milit〉’ (NyK. 31: 413); 6 1936 ’juhok selejtezése | Ausmerzung von Schafen; ausgemerztes Vieh’ (Csűry: SzamSz.) | ‹mn› 1 1828 ’kiselejtezésre való, kiselejtezett | zur Ausmusterung bestimmt; ausgemerzt’ (NSz.); 2 1872 ’mintaként szolgáló; kiváló, kitűnő | musterhaft; hervorragend’ (NSz.) Sz: mustrál 1565 meg mûſtralnak (MNy. 56: 262)

Olasz  (É.) jövevényszó. |  ≡  Ol.  (rom.) mustra ’bemutatás ‹áru›’, (bol.) mostra ’kiállítás, közszemlére tétel’, (fri.) mǫ́štre ’ellenőrzés, szemle, megszemlélés’, (R.) mustra ’bemutatás ‹áru›; katonai szemle, dísszemle, parádé, felvonulás a lovagi tornánál’, – ol. mostra ’kiállítás, kirakat; minta’ [< ol. mostrare ’mutat, bemutat, prezentál’ (lat. monstrare ’ua.’)].  ≋  Megfelelői: ném. Muster ’modell, sablon, minta’, (kor. úfn.) mustre ’minta, próba’, muster ’megszemlél, szemlét tart’; ang. muster ’felvonulás, díszmenet; mintadarab’; stb.  ⌂  A magyar változatok az észak-olasz változatok szó belseji š-sel való átvételét igazolják, a mostura, mustora változatok bizonyosan a mássalhangzótorlódás feloldásával keletkeztek.  ∼  Idetartozik: monstra ’megtekintés, megszemlélés’  (1550: Tinódi: Cronica a3b), amely a lat.  (h.) monstra ’ua.’ szóból jött létre.

☞ MNyTK. 73: 12; Nyr. 71: 19; TESz.; EWUng.→ monstrum