munka A: 1138/ Munca [szn.] (MNy. 32: 132); 1193 Muncad [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); 12. sz. vége/ muncaſ [sz.] (HB.); 1211 Moncat [sz.] [szn.] (OklSz.); 1217 Mucad [sz.] [szn.] (OklSz.); 1818 múka (NSz.) J: 1 1138/ ? ’kín, gyötrelem | Qual, Marter, Folter’ (↑), [1200 k.] ’ua.’ (An. 12.); 2 1372 u./ ’tudatos, célszerű emberi tevékenység | Arbeit’ # (JókK. 107); 3 1519 ’mű | Werk’ # (JordK. 800); 4 1529 e. ’bér | Lohn’ (VirgK. 12) Sz: munkás 1138/ Muncas [szn.] (MNy. 32: 205); [1200 k.] [hn.] ’gyötrelmes | qualvoll’ (An. 12.); 1416 u./² ’az, aki dolgozik | Arbeitender, Arbeiter’ (MünchK. 16ra) | munkál 13. sz. eleje/ [m]uncallec (KTSz.) | munkálkodik 1416 u./¹ munkalkodnac (BécsiK. 272) | munkálkodatta 1416 u./² mūkalkodattoc (MünchK. 42ra) | munkálat 1529 e. munkalatokual (VirgK. 129) | munkásság 1673 munkasságockal ’foglalatoskodás, tevékenység | Tätigkeit, Wirksamkeit’ (NySz.); 1883/ ’a munkások összessége | Arbeiterschaft’ (NSz.)
Szláv jövevényszó. | ≡ Óe. szl. mǫka ’kín, szenvedés’; szbhv. muka ’ua.; rossz, baj, csapás, gond; fáradság, vesződség, fáradozás; stb.’, (R.) ’bánat, aggodalom, gond, sérelem; dühöngés, tombolás; baj, vesződség, nehézség’; szlk. muka ’kín, szenvedés’; or. мука ’ua.’; stb. [valószínűleg indoeurópai eredetű; vö. ném. (ófn.) mengan ’vegyít, összekever’; litv. mánkyti ’nyom, sajtol, présel; kínoz, gyötör’; stb.]. ⌂ A munka alak szó belseji n-je vagy arra utal, hogy a szó még a 10. sz. vége előtt, vagy pedig egy bolgáros szláv nyelvváltozatból a 12. sz. végéig került a magyarba; vö. →abroncs, →dorong stb. A szó belseji nazális nélküli változat valamivel későbbi átvétel (vö. →mészáros). Az 1. és 2. jelentés viszonyához vö. gör. πόνος ’(nehéz) munka; kínlódás, szenvedés; stb.’; lat. labor ’fájdalom, bánat, fáradság, szükség, szorultság; munka’; stb. A 3., 4. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján. A munkás származékszó melléknévi jelentése (↑ [1200 k.]) Anonymus Gestájában a Munkács [hn.] népetimológás vonásokat tartalmazó eredetének magyarázatában jelenik meg.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 346; MNy. 58: 416; NytudÉrt. 38: 90; TESz.; EWUng.; H.Tóth-Eml. 383