mundér ∆ A: 1703 mundért (MNy. 89: 128); 1705 mundirral (Horváth M.: NEl.); 1707 mundírbul (Horváth M.: NEl.); 1761 mondéromat (NSz.); 1854 Montért (NSz.) J: 1 1703 ’egyenruha; katonaköpeny, katonazubbony | Uniform; Soldatenmantel’ (↑); 2 1798 ’vminek a külseje, külszíne, hámja, burka, köntöse; héj 〈pl. krumplié, gyümölcsé stb.〉 | Äußeres, Hülle von etw; Schale 〈der Kartoffel, des Obstes〉’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 270); 3 1882 ’öltözet, ruha | Bekleidung; Überzieher’ (NSz.)
mundéroz ∆ A: 1707 mundéroztat [sz.] (MNy. 51: 220); 1708 mundírozó-commissarius [sz.] (Horváth M.: NEl.); 1796 montirozni [sz.] (NSz.) J: ’egyenruhával ellát | mit Uniform versehen’
A szócsalád alapja, a mundéroz német jövevényszó. | ≡ Ném. montieren ’felszerel, elhelyez, felállít, összeszerel’, (R.) mondiren, muntiren ’felszerel; egyenruhával ellát’ [< fr. monter ’ellát, felállít, felszerel, berendez stb.’]. ⇒⌂ A szó valószínűleg a bajor-osztrák katonai nyelv közvetítésével került a magyarba.
A mundér elvonás eredménye. | ⌂ A mundéroz-ból keletkezett, valószínűleg a →mondúr hatására.
A szócsaládhoz még | ∼ Idetartoznak: (R.) mundérung ’felszerelés’ (1692: Horváth M.: NEl.), ez a ném. Montierung ’ua.; összeszerelés’ átvétele; (R.) mundérom ’felszerelés’ (1692: Horváth M.: NEl.), ez esetleg a mundér latinosítása; a (R.) mundérol ’felszerel’ (1704: Pusztai) képzőcserével keletkezett a mundéroz-ból. ≂ Tisztázatlan idetartozású: mundér ’a széna egy fajta mértéke’ (1847: MNy. 71: 123).