moszt × A: 1416 u./¹ lèn muztal (BécsiK. 130); 1781 mosztját (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’zúzalék, törmelék; csepű | Abfälle’ (↑); 2 1416 u./¹ ’törköly | Treber’ (BécsiK. 184); 3 1781 ’korpa | Kleie’ (↑); 4 1784 ’csutka, magház; torzsa | Kernhaus; Strunk’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 54); 5 1893 ’fűrészpor | Sägemehl’ (MTsz. fürész a.) Sz: mosztol 1787 [sz.] ’szétmállik, rothad; elhull, szemétté válik | zerfallen; abfallen’ (NSz.); 1816 ’szétzúz, apróra tör; szétmorzsol, elmorzsál | zerstoßen; zerbröckeln’ (Gyarmathi: Voc. 99 [ɔ: 107])

Vándorszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) most ’must’, (h. kor. úfn.) ’a szőlő gyümölcshúsa’; fr.  (ófr.) most, must ’must’; ol.  (v.-ven.) móst ’ua.’, (bre.) most ’ua.’; szbhv.  (N.) mȍst ’ua.’; cseh  (R.) mest ’ua.’; stb. Vö. még lat. mustum ’ua.’ [önállósodás a lat. vinum mustum ’ua.’, tkp. ’fiatal bor’ szavakból]. Vö. még lat.  (k.) mustolium ’gyümölcskeverék’.  ⇒⌂  A magyarba német és olasz közvetítéssel került.  ⌂  A 2. jelentés lehetett az eredeti.  ∼  Valószínűleg idetartozik: mosztika ’csutka, magház; gyümölcszúzalék’  (1629: ErdEml. 8: 510), esetleg a moszt származékszava.  ⚠  A moszt magyarázata a mosztol  (↑) szóból való elvonásként és összefüggése a →maszat, →moszat szavakkal kevésbé valószínű.

☞ TESz. mosztika a. is, mosztol a. is; Mollay: NMÉr. muszt a.; EWUng.→ moh¹, must, mustár, muszol, smucig, vincellér