monopólium A: 1790/ monopóliuma (MNy. 69: 367); 1792 monopoliumokat (NSz.) J: 1 1790/ ’valamire való kizárólagos (pl. egyedárusági) jog | alleiniges Vorrecht, Recht auf Alleinvertrieb’ (↑); 2 1792 ’kiváltság; egyeduralkodó jelleg | Privileg, Sonderrecht; Alleinherrschaft’ (↑); 3 1893 ’tőkés nagyvállalatok szövetsége | Vereinigung von Großunternehmen zur Beherrschung des Marktes und der Produktion’ (PallasLex. Egyedárúság a.)
monopolizál A: 1795 monopolizálni [sz.] (NSz.); 1898 monopólizálták (NSz.) J: ’kizárólagos jogává tesz, monopóliumot szerez | monopolisieren’
monopolista A: 1796 monopolistáknak (NSz.) J: ’monopóliummal rendelkező személy | Monopolist’
A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a monopólium latin jövevényszó. | ≡ Lat. monopolium ’kizárólagos értékesítés’ [< gör. μονοπώλιον ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ném. Monopol; ang. monopoly; fr. monopole; stb.: ’monopólium, kizárólagos jog’.
A monopolizál, monopolista nemzetközi szók. | ≡ Vö. ném. monopolisieren; ang. monopolize; fr. monopoliser; stb.: ’monopolizál’ | ném. Monopolist; ang. monopolist; fr. monopoliste; stb.: ’monopolista’. A franciában keletkeztek [< fr. monopole (↑)]. Az angolból terjedtek el. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből kerültek. ⌂ A monopolizál végződéséhez vö. fanatizál (→fanatikus), monologizál (→monológ) stb. A monopolista végződése latinosítás eredménye.
☞ TESz.; EWUng.→ monoh