mise A: 1372/ miſet, mÿſſet (JókK. 6); 1575 Messeznec vala [sz.] (Heltai: Krón. 16v); nyj. müsze (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’〈katolikusoknál és görögkeletieknél〉 a legfőbb istentiszteleti cselekmény | Messe 〈Religion〉’ # (↑); 2 1877 ’a katolikus istentisztelet latin szövegére készült énekes zenemű | Messe 〈Musik〉’ (NSz.) Sz: misézik 1568 missezzetek (NySz.)

Vándorszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) messe, misse; ol.  (giul.) missa, (bre.) mésa; óe. szl. mьša; szbhv. misa, (R.) meša, (N.) mȁša; cseh mše, (R.) mšě; stb.: ’mise ‹istentisztelet›’. Vö. még lat.  (e.) missa ’ua.’ [< lat.  (e.) ite, missa est ’megy, elbocsátás’].  ⇒⌂  A magyarba különböző nyelvekből került, amelyekben szó belseji i és rövid š volt.  ⌂  A 2. jelentés metonímia.  ∼  Idetartozik: (R.) misál ’misekönyv’ (1372 u./ mÿſalt: (JókK. 6)); ez a lat.  (e.) missale ’ua.’ szóra megy vissza.  ⚠  A latinból való közvetlen származtatása téves.

☞ TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ eszencia, fekete-, misszionárius, nagy-¹