minuta ∆ A: 1559 minutaual (Székely I.: Krón. 40a); 1778 minútákkal (NSz.); 1783 minutkor (NSz.); 1815 minűtig (NSz.) J: 1 1559 ’perc | Minute’ (↑); 2 1592 ’egy fok hatvanad rész | Sechzigstel eines Grades’ (Cisio A1b); 3 1640 ’vmely ügyirat vázlata; fogalmazvány | Entwurf eines Aktenstückes; Kladde’ (MHH. 24: 72)

minutum ∆ A: 1743 Minutum (NSz.); 1772 minutom (NSz.); 1792 minútumig (NSz.) J: 1 1743 ’perc | Minute’ (↑); 2 1772 ’másodperc; pillanat | Sekunde; Augenblick’ (↑)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. minuta [többes szám] ’kicsinység, törékenység, parányiság, vmi kicsi; részecske, szemcse, parány; rövid időszakasz; perc ‹fokbeosztás›’, (k.), (h.) ’egy okirat eredeti példánya’, (h.) ’perc ‹időegység›’ | lat.  (h.) minutum ’perc’ [< lat. minutus ’nagyon kicsi, parányi, apró’ < lat. minuere ’kisebbít, csökkent, mérsékel’].  ≋  Megfelelői: ném. Minute ’időegység; fokbeosztás’; fr. minute ’perc; tervezet, vázlat, piszkozat’; stb.  ⌂  A minuta alak minut, minűt változatai főleg francia hatást mutatnak.

☞ TESz.; EWUng.→ mínusz