mi-

I  micsoda A: 1372 u./ Mycʒuda (JókK. 43); nyj. micsa (MTsz.) J: ‹mn› 1 1372 u./ ’mi? | was?’ # (↑); 2 1493 k. ’milyen?, miféle? | was für ein?’ # (FestK. 7); 3 1518 k. ’mekkora | wie groß?’ (SándK. 31) | ‹fn› 1577 k. ’valami, izé | Dingsda’ # (OrvK. 615) | miképpen A: 1372 u./ Mÿkeppen (JókK. 63) J: 1 1372 u./ ’hogyan? | wie?’ (JókK. 77); 2 1372 u./ ’úgy; olyan módon | so; auf solche Weise’ (↑) | minemű A: 1372 u./ mÿnemewkewt (JókK. 49); 1537 mÿnewth (RMNy. 2/2: 31); 1763 minü (NSz.) J: 1 1372 u./ ’amilyen | wie 〈als Rel〉’ (↑); 2 1416 u./¹ ’milyen fajta?, miféle? | welcher Art?, wie beschaffen?’ (BécsiK. 32); 3 1779 ’mennyire | wie 〈als Adv.〉’ (TESz.) | mióta A: 1372 u./ mÿolta (JókK. 98) J: 1 1372 u./ ’adott időponttól v. eseménytől kezdve | seitdem’ # (↑); 2 1767 ’mennyi ideje? | wie lange her?’ (Pápai Páriz–Bod: Dict.)II  mivolta A: 1535 miuoltotokbol (Ozorai: Vit. 13a) J: ’vkinek, vminek a lényege | Beschaffenheit, Wesen’ | Ilyenek még: mitévő ’vmit cselekvő 〈személy〉 | etw verrichtend 〈Person〉’ (1694: NySz.); miféle ’milyen? | was für ein?’ (1769: NSz.); mivégre ’milyen célból? | wofür?’ (1771: NSz.); mifajta ’milyen? | was für ein?’ (1846: PestiD. 1846. máj. 7.: 364)III  mielőtt A: 1372 u./ myelewt (JókK. 36) J: ’adott cselekvés, történés előtt | bevor’ # | miután A: 1372 u./ myutan (JókK. 133) J: ’adott cselekvés, történés után | nachdem’ # | mihelyt A: 1518 mÿhelth (PeerK. 60) J: ’akkor rögtön, amint | sobald’ # – De vö. 1492 mihelen ’ua.’ (MNy. 37: 203); 1739 mehelyest ’ua.’ (NSz.) | minap A: 1527 mynap (Hegendorf: Rudimenta 49) J: ’röviddel ezelőtt | neulich, vor kurzem’ | Ilyenek még: mielőbb ’minél előbb | möglichst bald’ (1683: Thaly: Adal. 1: 151); mihamar ’hamarosan | in kurzer Zeit’ (1829: Minerva 5/4: 910); mialatt ’amely idő alatt | während’ (1832: Társalkodó 1832. nov. 24.: 376); miszerint ’hogy | wonach’ (1833: HazKülfTud. 1833. júl. 13.: 29)IV  miegymás A: 1848/ mi egymást (NSz.) J: ’és egyéb | und Ähnliches’

Összetett szavak előtagja, azonos a →mi² szóval. |  ⌂  Az 1. csoportnál az első, névmási tagnak kérdő és vonatkozó szerepe is van. A 2. csoportban az előtag kizárólag kérdő névmási szerepben áll. A 3. csoportban a névmási tag csupán egy vonatkozó funkciót tölt be. Az összetételek ennek a csoportnak az időbeli vonatkozásában egy korábbi elöljárós szerkezetre mennek vissza. A miegymás esetében a névmási tag általános-bizonytalan szerepben áll, miközben az utótag ’különféle dolgok; különböző, mindenféle’ jelentésű; vö. egymás ’ua.’  (1604: Szenczi Molnár: Dict.).

☞ Nyr. 39: 438; TESz. micsoda a. is, mihelyt a. is, minemű a. is; EWUng.→ csoda, egymás, előtt, hely, -képpen, meó, mi², nap¹, nem¹, óta, sem-, után, van¹UN UEW. № 581