mellett A: 1372 u./ mellet, mellett (JókK. 26, 84); 1470 melett (SermDom. 2: 512); 1517 melÿet (MNy. 43: 157); 1533 melliet (Murm. 919.) J: ‹névutó› 1 1372 u./ ’vmi közelében | neben, bei, nächst jmdm; daneben’ # (↑); 2 1517 ? ’vmi kíséretében, vmivel együtt | mit’ (↑), 16. sz. vége ’ua.’ (Radvánszky: Csal. 3: 49); 3 1524 ’vmin kívül, fölül | außer’ (MNy. 13: 122); 4 1527 ’vmi érdekében, javára | für, im Interesse von’ (ÉrdyK. 548); 5 1725 ’vmi ellenére | trotz’ (Mikes: TLev. 88); 6 1838 ’vmi ellenében | gegen’ (Tzs.) | ‹hsz› 1 [rendszerint birtokos személyjellel] 1416 u./² ’vmi közelében | daneben, dabei’ # (MünchK. 66va); 2 1476 k. ’ezenfelül | überdies’ (SzabV.); 3 1524 ’vmi, vki javára, érdekében | für mich, dich usw., in meinem, deinem usw. Interesse’ (MNy. 25: 69)
mellé A: 1372 u./ melle (JókK. 80); 1519 melleed (JordK. 47); 1770 melleje (MNy. 48: 230); nyj. mejjé, melé (ÚMTsz.) J: ‹névutó› 1 1372 u./ ’közelébe | neben 〈mitAkk〉’ # (↑); 2 1495 e. ’vmin felül, kívül | außer, nebst’ (GuaryK. 120); 3 1495 e. ’vmi gyanánt | als, für’ (GuaryK. 120); 4 1512 k. ’vki, vmi javára, érdekében | für, im Interesse’ (WeszprK. 77); 5 1528 ’vmivel kapcsolatban; vmire vonatkozólag | im Anschluß an etw; in bezug auf etw’ (SzékK. 104) | ‹hsz› 1 [rendszerint birtokos személyjellel] 1474 ’vki, vmi közelében | neben jmdn; daneben’ (BirkK. 7); 2 1476 k. ’közelébe | daneben’ # (SzabV.); 3 1527 ’vele 〈összehasonlít〉 | mit ihm (verglichen)’ (ÉrdyK. 9); 4 1577–1580 ’vki, vmi javára, érdekében | für mich, dich usw., in meinem, deinem usw. Interesse’ (NySz.); 5 1810/ ’ezenfelül | überdies, dabei’ (NSz.)
mellől A: 1410 k. te melleled (MvS.); 1416 u./² tèngeꝛmèllo̗l (MünchK. 36va); 1529 e. mellwle (VirgK. 6); 1561 mellyoͤl (NySz.); 1639 meloͤl (NySz.) J: ‹hsz› 1 [birtokos személyjellel] 1410 k. ’közeléből, környezetéből el | von meiner, deiner usw. Seite’ (↑); 2 1527 ’mellette | neben jmdm’ (ÉrdyK. 140) | ‹névutó› 1 1416 u./² ’vmi közeléből el | von ... her’ # (↑); 2 1527 ’oldalától 〈elpártolva〉 | von der Seite 〈abfallend〉’ (ÉrdyK. 548)
Megszilárdult ragos alakulatok. | ⌂ A →mell szóból -t (> -tt) helyraggal, -é latívuszraggal, ill. -l ablatívuszraggal keletkezett. A mellé alak tartalmazza az E/3. személyű -é birtokos személyjelet is, amely a latívuszragban rejtve marad. Emellett az alak mellett létrejött egy külön paradigmasor egyéb birtokos személyjelekkel (-m, -d stb.). A mellől változataihoz vö. →felől. A szó belseji ly palatalizációval keletkezett. A szócsalád tagjai birtokos szerkezetben névutóvá, ill. határozószóvá váltak. Ezek eredetileg helymeghatározó szereppel bírtak. Határozószók, ill. névutók testrészek neveiből való hasonló kialakulásához vö. →belül, hátul ’hátul’ (→hát¹) stb.; vö. még finn rinnalla ’mellett’ < rinta ’mellkas’ stb. Az elvont jelentések a konkrétakból keletkeztek; vö. →mögött.