maszlag A: 1544–1546 mazlak (MonÍrók. 1: 364); 1546/ maſʒlag (Tinódi: Cronica i1a); 1788 Maszlachnak (NSz.); 1800 maszlogot (NSz.); 1892 Maszlang (Ethn. 3: 58) J: 1 1544–1546 ’méreg; mérgezett étel | Gift; vergiftete Speise’ (MonÍrók. 1: 364) (↑); 2 1641 ? ’csalás és ámítás, merő ámítás | Lug und Trug, fauler Zauber’ (MNy. 88: 510), 1761 ’ua.’ (NSz.); 3 1664 ’a burgonya rokonságába tartozó mérges növény, nagy fehér virággal és tövises tokterméssel | Stechapfel’ (Lippay: PosoniK. 1: 97); 4 1788 ’mámort és dühöt okozó ital | berauschendes und wütend machendes Getränk’ (NSz.) (↑)
Vándorszó. | ≡ Oszm. (N.) maslık ’beléndek, kígyószisz; maszlag; indiai kender’; blg. маслак ’beléndek’; szbhv. (R.) maslak ’beléndek; harag, düh; bosszúálló’; cseh (N.) mašlak ’bódító lé’; le. (R.) maslok ’kábító növényi kivonat’; ném. (R.) (bajor) maßlach ’maszlag’; stb. Forrása: arab maṣlūḳ ’ua.’. Bizonyára a Balkánról terjedt el. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből, esetleg szerbhorvát közvetítéssel került. ⌂ Az eredeti jelentés az 1. vagy a 3. jelentés lehetett. A szónak ma leginkább a 2. jelentése ismert. ⌂⇒ A magyarból (szóvégi g-vel): rom. (N.) măslag; szbhv. (N.) (R.) maslag; szlk. (K.) maslag; stb.: ’maszlag’.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 886; TESz.; EWUng.