marjul × A: 1560 k. maryulas [sz.] (GyöngySzt. 4557.); 1784 marúlni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 25); 1800 morjulása [sz.] (NSz.) J: 1 1560 k. ’kificamodik | verrenkt werden’ (↑); 2 1893 e. ’kisebesedik; felhorzsolódik | wund werden; sich aufreiben’ (MTsz.)
marjít × A: 1838 Marjít (Tzs.); nyj. ki-maritt (MTsz.) J: ’kificamít | verrenken’
Származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő ismeretlen eredetű. A szóvég -ul visszaható igeképző, ill. -ít műveltető igeképző. A szó belseji j szervetlen; vö. →eper, →virrad stb. A marjul 2. jelentése metonímia.
☞ TESz.; Benkő: FiktI. 132; EWUng.