maliciózus A: 1793/ malitiosus (NSz.); 1849/ malitiősus (NSz.); 1859 malicziózus (NSz.); 1927/ malíciózus (NSz.) J: ’rosszindulatú, gonoszkodó | boshaft’
malícia A: 1805/ malitiáknak (NSz.); 1807 Malícia (NSz.) J: ’rosszindulat, gonoszkodás | Boshaftigkeit’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. malitiosus ’rosszindulatú, gonosz, alattomos’; lat. malitia ’rosszakarat, rosszindulat(úság)’ [< lat. malus ’rossz, gonosz’]. ≋ Megfelelői: ném. maliziös, Malice; fr. malicieux, malice; stb.: ’rosszmájú, maliciózus’, ’rosszindulatúság’. ⌂ A melléknévi szóvégi s-éhez vö. →ámbitus stb. A szó belseji z német hatást mutat. A malitiősus változat bizonyosan a francia, ill. a német megfelelők támogatásával keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.→ malária