majszol A: 1649 majzolást [sz.] (NSz.); 1724 majszolhatok [sz.] (Nyr. 71: 62) J: 1 1649 ’szájában az ételt szétmállasztva lassan eszeget | knabbern, mampfen’ # (↑); 2 1894 ’mázol | schmieren, sudeln’ (NSz.); 3 1895 ’rágódik vmin | an etw nagen, über etw grübeln’ (NSz.)
majszog × A: 1816 Majszogok (Gyarmathi: Voc. 99 [ɔ: 107]) J: 1 1816 ? ’piszmog | herumtrödeln, pusseln’ (↑), 1834 ’ua.’ (Gyarmathi: Voc. 107 Székely íge a.); 2 1893 ’rágcsál, eszeget | knabbern’ (MTsz.)
Valószínűleg onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A szótő a →maszat szócsaládjának tövével állhat összefüggésben; vö. még (N.) maszog ’piszmog, babrál’ (MTsz.). A szóvég gyakorító képző. ∼ Ugyanebből a tőből egy játszi (folyamatos) melléknévi igenévképzővel: majszi ’lassú, vontatott, unalmas, piszmogó, lusta’ (1863: Kriza [szerk.] Vadr. Maszuta a.).
☞ MNy. 50: 257; TESz.; EWUng.→ maszat