múzeum A: 1634/ museumot (MNy. 79: 246); 1788–1789 Múzséumról (NSz.); 1813/ Muzéum (NSz.); 1814 Muzeum (NSz.); 1854/ múzeuma (NSz.); nyj. muziomnak (ÚMTsz.) J: 1 1634/ ’dolgozó-, tanulószoba | Studierzimmer’ (↑); 2 1788–1789 ’megőrzésre méltó tárgyak gyűjtésével és kiállításával foglalkozó intézmény | Museum’ # (↑)

muzeális A: 1874 muzeális (TermtudKözl. 1874. okt. 1.: 372); 1934 múzeális (NSz.); 1957 muzeális (Bakos F.: IdSz.) J: ’múzeumi | museal’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a múzeum latin jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is. |  ≡  Lat. museum, musium ’a múzsák tartózkodási helye; könyvtár, akadémia’, (h.) ’tanulószoba’; – vö. még ném. Museum ’ua.’, (R.) ’dolgozószoba’. A latinba a gör. μυσεῖον ’a múzsák temploma, tartózkodási helye; magasabb képző(intézet)’ szóból került.  ≋  Megfelelői: ang. museum; fr. musée; stb.: ’múzeum’; ebben a jelentésben elsőként az angolból mutatható ki.  ⌂  A korábbi változatok hangzóközi zs-jének kiejtéséhez vö. →bazsalikom stb.; a z-s alakhoz vö. →bazilika stb.

A muzeális jövevényszó. |  ≡  Valószínűleg a ném. museal ’a múzeumhoz tartozó’ szóból ered, latinosított végződéssel.  ≋  Megfelelői: ol. museale; le. muzealny; stb.: ’ua.’.

☞ TESz.; EWUng.→ múzsa