mócsing A: 1803 mótsing (Márton J.: MNSz.–NMSz. Druͤse a.); 1808 Motsing (Sándor I.: Toldalék); 1893–1906 bócsing (MTsz.) J: 1 1803 ’mirigy | Drüse’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Druͤse a.) (↑); 2 1808 ’megrághatatlan, inas hús | Flechse’ # (Sándor I.: Toldalék) (↑); 3 1893–1906 ’marhalábszár 〈hús〉 | Wadenfleisch des Rindes’ (MTsz.) (↑)
Valószínűleg német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Wadschinken, (baj.-osztr.) wadschinke, wädschunkn: ’a marha lábszáránál lévő hús’ [< ném. Wade ’lábikra, vádli’ + Schinken ’sonka’]. ⌂ A magyar szó eleji m és a b hanghelyettesítéssel keletkezhetett a bajor-osztrák alapján. A származtatás nehézsége a jelentések időrendjében található.