mérkőzik A: 1789 mérkeztek (NSz.); 1790 mérkezik [▽] (NSz.); 1790 mérkö́dznek (NSz.); 1792 mérkö́zhetik [sz.] (Ruzsiczky: KazTájsz. 299); 1834 Mérkézik (Kassai: Gyökerésző 3: 352); 1867 mérkėzik (CzF.) J: ’vkivel erejét összeméri, versenyzik | sich mit jmdm messen, an einem Wettkampf teilnehmen’ #
Származékszó. | ⌂ A →mér ’mér, megmér; összehasonlít, egybevet’ szóból keletkezett -kőzik ~ -kezik visszaható igeképzővel; vö. érkezik (→ér²), férkőzik (→fér). Az eredetileg nyelvjárási szó a nyelvújítás korában kerülhetett az irodalmi nyelvbe.
☞ TESz.; EWUng.→ mér