méltány ∆ A: 1808/ méltány (NSz.) J: ‹mn› 1808/ ’megérdemelt, jogos | verdient, gerecht’ (↑) | ‹fn› 1831 ? ’méltánylás; méltányosság | Würdigung; Billigkeit’ (NSz.), 1833 ’ua.’ (Fogarasi: Műsz. Aequus a.)

méltányol [1] A: 1820 méltánylani [sz.] (NSz.); 1831 méltányol (Szily: NyÚSz.) J: 1 1820 ’értékel, megbecsül, elismer | anerkennen, würdigen’ (↑); 2 1820 ’a körülményeket figyelembe véve kedvezően ítél meg 〈kérést〉; figyelembe vesz | entgegenkommend beurteilen; in Betracht ziehen’ (NSz.); 3 1833 ’méltónak tart, méltat 〈megemlékezésre, figyelemre stb.〉 | für würdig halten’ (NSz.)

méltánytalan A: 1825 méltánytalannak (Minerva 11: 430); 1830 méltánytalanul [sz.] (NSz.) J: ‹mn› 1 1830 ’vkit, vmit érdeméhez méltóan nem értékelő, eléggé meg nem becsülő | nicht angemessen würdigend’ (↑); 2 1831 ’igazságtalan | ungerecht’ (Szily: NyÚSz.); 3 1842 ’kellően nem értékelt, eléggé meg nem becsült | nicht genügend bewertet’ (NSz.)

méltányos A: 1828/ méltányosnak (NSz.) J: 1 1828/ ’méltó, megérdemelt, jogos | verdient, gerecht’ (↑); 2 1832 ’〈a körülményekhez képest〉 kedvező | günstig, vorteilhaft’ (NSz.); 3 1841 ’megértő, a körülményeket figyelembe véve kedvezően ítélő 〈személy〉 | verständnisvoll’ (NSz.)

Valószínűleg a szócsalád alapja, a méltány tudatos szóalkotás, kialakulásmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  Szófajváltás lehet a →méltán-ból, az n palatalizálódásával.

A méltányol, méltányos, méltánytalan származékszavak. |  ⌂  Valószínűleg a méltány ’értékelés, felbecsülés; méltányosság’ származékszavai -l igeképzővel, -s, ill. -talan melléknévképzővel. Ennek a magyarázatnak a nehézsége, hogy a származékszavak időrendileg kissé korábbiak mint a méltány főnévi jelentése.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A magyarázat, hogy a méltány szó a (R.) mélt (→méltó) származékszava, kevésbé valószínű.  ⌘  Nyelvújítási alkotás.

☞ Tolnai: Nyelvújítás 148; TESz. méltányol a.; EWUng.→ méltán