másod A: 1372 u./ maſod (JókK. 14); 1395 k. maſud (BesztSzj. 950.); 1490 massod (SzalkGl. 43.); 1775 másadik [sz.] (NSz.) J: ‹számn› 1 1372 u./ ’második, következő; másik | zweiter; folgender; anderer’ (↑); 2 1785 ’magzatburok | Nachgeburt’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 66); 3 1831 ’hasonmás | Doppelgänger, Ebenbild’ (NSz.); 4 [ ~a, ~ja birt. személyjellel] 1886 ’ocsú, a kicsépelt gabonának rostáláskor különváló szemetes alja, törmeléke | Aftergetreide’ (Nyr. 15: 172); 5 1928/ ’másodhang 〈zenében〉 | Sekunde 〈Musik〉’ (NSz.) Sz: második 1416 u./³ Masodik (AporK. 166) | másodlat 1825 másodlatai (TudGyűjt. 9/9: 54); 1840 Másodlat (Szily: NyÚSz.) | másodlagos 1841 másodlagosan (Tudtár 9/4: 250); 1843 Másodlagos (Szily: NyÚSz.)

Származékszó. |  ⌂  A →más ’következő, második’ szóból -d sorszámnévképzővel keletkezett. A főnévi 2. jelentés kialakulását a →mása szó befolyásolhatta; vö. még lat. secunda, secundina ’méhlepény’ < lat. secundus ’második’. Az 5. jelentés a másodhang ’szekund ‹zene›’  (1900: NSz.) összetétel első tagjának önállósodásával keletkezett.

☞ TESz.; EWUng.→ más, másodfű, másodpercUN UEW. № 554