lombár × A: 1786 lombár (MNy. 65: 343) J: ‹mn› 1 1786 ’nagy, szétálló 〈marhaszarv〉; ilyen szarvú 〈marha〉 | weit auseinanderstehend 〈Viehhorn〉; mit solchen Hörnern 〈Vieh〉’ (↑); 2 1882 ’nagyon nagy | zu groß’ (Nyr. 11: 28) | ‹fn› 1840 ’nagy, testes ökör, ló | Ochse, Pferd von großem Wuchs’ (MNy. 12: 44)
Bizonytalan eredetű, talán származékszó. | ⌂ Végső soron esetleg egy eredeti igenévszóból származik, amelynek névszói értékű tagja a →lomb és a →lomp (vö. ezek származékainak néhány jelentését), és amelynek igei értékű tagjából a →lobog keletkezett. A ritkán előforduló -ár névszóképző itt inkább deverbális funkcióban állhat; vö. →búvár. A magyarázatnak főleg jelentéstani nehézségei vannak. ⊚ A keleti nyelvjárások szava.