lobonc A: 1830 loboncz (TudGyűjt. 14/12: 47), de vö. →labanc; 1861/ labanczos [sz.] (NSz.) J: 1 1830 ? ’lobogó, bozontos hajzat, szőrzet | zottiges Haar’ (↑), 1856/ ’ua.’ (NSz.); 2 1873 ’lobogó, lefegő ruhadarab | flatterndes, herabhängendes Kleidungsstück’ (NSz.) Sz: loboncos 1847 lobonczos ’lombos, pelyhes, bojtos 〈növényi rész, növény〉 | buschig, flaumig 〈Pflanzeteil, Pflanze〉’ (Életképek 1847. márc. 6.: 310); 1856/ ’lobogó, bozontos 〈haj, szőrzet, tollazat〉 | flatternd, zottig 〈Haar, Behaarung, Gefieder〉’ (NSz.)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő a →lobog szócsaládjáéval azonos. A végződés játszi névszóképző; vö. →lafanc, amellyel a lobonc a jelentések szempontjából is szorosan összefügg. A szóhasadással keletkezett →labanc arra utal, hogy a lobonc sokkal régebbi, mint azt az adatai mutatják. ⚠ Az a magyarázat, amely szerint a lobonc elvonással keletkezett a loboncos-ból, kevésbé meggyőző.