libeg A: 1754 libeg (NSz.); 1865 libėg (CzF.) J: 1 1754 ’lebeg; úszik | schweben; schwimmen’ (↑); 2 1787 ’ide-oda hajladozik | schwanken’ # (NSz.); 3 1799 ? ’ingadozik, tétovázik | unschlüssig sein, wanken’ (NSz.), 1830 ’ua.’ (NSz.); 4 1808 ’könnyed mozgással halad | sich leicht fortbewegen’ (NSz.); 5 1864 ’lötyög | schlottern’ (NSz.) Sz: libegő 1754 libegö́ket ‹mn-i igenév› (NSz.); 1896 ’könny női ruha; ing | leichtes Kleid für Frauen; Hemdbluse’ (ÚMTsz.); 1936 ’láp, mocsár | Moor’ (ÚMTsz.); 1972 ’függővasút | Schwebebahn’ (ÉKsz.)

libben A: 1795 e./ Meg libben (Kreszn.); 1837 meglibbenik [□] (NSz.) J: 1 1795 e./ ’kissé meglebben | leicht flattern’ # (↑); 2 [főleg ~ik] 1837 ’lelapul, meghúzza magát | sich ducken, sich zusammenziehen’ (↑); 3 1838 ’〈könnyelmű nő〉 félrelép, hibázik | einen Fehltritt tun 〈leichtsinniges Weib〉’ (Tsz.); 4 [főleg ~ik] 1872/ ’könnyed mozgással halad | sich leicht fortbewegen’ (NSz.)

libbent A: 1808 libbentek le (HazKülfTud. 1808. szept. 17.: 196), de vö. →libbentő (lepentyű) J: 1 1816 ’biceg, sántít | hinken’ (↑); 2 1853 ’legyint | leicht flattern machen’ # (NSz.)

Onomatopoetikus eredetű szócsalád. |  ⌂  A szócsalád tagjai szorosan összefüggnek a →lebeg szócsaládjával, de a cselekvések könnyedebb voltát és játékosabb hangulatát fejezik ki; a két szócsalád között így részleges szóhasadás történt. A tő összefügg még a →lippen szócsalád tövével, valamint a palatoveláris párhuzamosság alapján a →lobog szócsaládéval is: az utóbbihoz vö. a következő ikerszavakat: libeg-lobog ’élénken ide-oda hajladozik’  (1847: NSz.); libben-lobban ’kecsesen lebben’  (1880: NSz.). A végződések különféle igeképzők. A libbent 1. jelentéséhez vö. →biccent.  ∼  Idetartozik: libikóka ’mérleghinta’  (1838: Tsz. Liponka a.). Talán ikerszó, amelynek tagjai az -i, illetőleg -a (játszi) folyamatos melléknévi igenévképzővel keletkezhettek a libeg, ill. a →kókad tövéből.

☞ TESz. libikóka a. is; EWUng.→ lebeg, lippen, lobogUN UEW. № 475