lasszó A: 1857 lasso-val (Nyr. 94: 236); 1882 Lasszo (MagyLex. 11: 211); 1895 Lasszó (PallasLex.) J: ’pányva | Lasso’

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Lasso; ang. lasso; fr. lasso; sp. lazo, (d.-am.) lac̦o; stb.: ’kötél, hurok, lasszó’. A dél-amerikai spanyolban keletkezett [lat. (vulg.) *laciu ’kötél, hurok’ < lat. laqueus ’ua.’]. Az angolból terjedt el.  ⇒⌂  A magyarba német és angol közvetítéssel került.

Nyr. 94: 235; TESz.; EWUng.