lapát A: 1395 k. lapad (BesztSzj. 484.); 1405 k. lapat (SchlSzj. 1018.); 1565 lapátockal (NySz.) J: 1 1395 k. ’vas- v. falapból és nyélből álló kézi rakodószerszám | Schaufel’ # (↑); 2 1708 ’evező | Riemenblatt, Ruderschaufel’ (Pápai Páriz: Dict. Bǐrēmis a.); 3 1767 ’egy fajta malom-, hajó- v. turbinaalkatrész; lapátra emlékeztető egyéb tárgy | Schaufel 〈vom Wasserrad usw.〉’ (Pápai Páriz–Bod: Dict. Malom-kerék lapátjai a.)
Szláv jövevényszó. | ≡ Óe. szl. lopata ’lapát, ásó’; szbhv. lopata ’lapát; evezőlapát; malomkerék stb. lapátja’; szlk. lopata ’lapát; ehhez hasonló más tárgy’; or. лопата ’lapát’; stb. [szláv eredetű; vö. még óporosz lopto ’ásó’; litv. lopetà ’ua.; lapát’; stb.]. ⌂ A lapát alak a birtokos személyjelként értelmezett szóvégi a elhagyásával keletkezhetett, vö. →beszéd, →kolbász stb.