lanckenét † A: 1541 lanckenest [z-t] (MonÍrók. 3: 201); 1544 lanczknehtnek (OklSz.); 1553/ Lanczkenet (Tinódi: Cronica E4b); 1560 k. laancz keneez (GyöngySzt. 3045.); 1565 lanchkeneytóknak (MNy. 62: 231); 1585 k. Lancz kenéth (Gl.) J: ’gyalogos német zsoldos katona 〈főleg a 16. sz.-ban〉 | Landsknecht’
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. Landsknecht ’gyalogos német császári zsoldos’, (R. baj.-osztr.) ’tartományi fejedelem, herceg szolgálatában álló gyalogos’, (R.) lanzknecht ’lándzsás katona’ [< ném. Land ’(császári) ország’ + Knecht ’ua.’, (R.) ’harcos, fegyverhordozó’, a ném. Lanze ’lándzsa’ alapján]. ≋ Megfelelői: fr. lansquenet; szbhv. (R.) lȍncknecht; stb.: ’német zsoldos’. ⌂ A magyar szó változatai részben ëχt > ͜ëit > ét hangváltozással, részben a ném. echt > m. ët ~ ét hanghelyettesítéssel keletkeztek. A lanckenéz változat népetimológiás fejlemény.