lafanc × A: 1790 lafantzos [sz.] (NSz.); 1833 Lafontz (Kassai: Gyökerésző 2: 456); nyj. laffanc (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1790 ’libegő-lobogó, fodros ruha, leffentyű; rongy, cafat | flatterndes, gefälteltes Kleidungsstück, Lappen; Fetzen, Lumpen’ (↑); 2 1808 ’vkinek a híve, követője, labanc | Anhänger, Soldat der Habsburger’ (Sándor I.: Toldalék Labantz a.); 3 1833 ’nagy termetű mihaszna személy v. dolog | hochgeschossener Nichtsnutz’ (↑); 4 1838 ’lerongyolódott, lezüllött személy | zerlumpte Person’ (Tzs.) | ‹mn› 1 1825 ’libegő-lobogó, fodros | flatternd, gekräuselt, gefältelt 〈Kleidungsstück〉’ (NSz.); 2 1832 ’rongyos, foszladozott | zerfetzt’ (Kreszn.); 3 1834 ’cudar, hitvány; jöttment | schuftig; hergelaufen’ (Kassai: Gyökerésző 3: 263); 4 1873 ’piszkos, rongyos öltözetű, lompos | schlampig’ (Nyr. 2: 373)
laffog × A: 1832 lafog (Kreszn.); 1883 laffogni [sz.] (Nyr. 12: 508) J: 1 1832 ’lomposan, rongyos ruhában jár | schlampig umhergehen’ (↑); 2 1832 ’libeg-lobog, suhog | flattern, rauschen’ (↑); 3 1883 ’lassan, lomhán megy | langsam gehen, trotteln’ (↑); 4 1906 ’lejjebb akaszt, lelógat | herabhängen’ (NyF. 34: 97)
Onomatopoetikus eredetű tőből származó szócsalád. | ⌂ A tő összefügg a →lobog szócsalád tövével, valamint a palatoveláris párhuzamosság alapján a →leffeg szócsaládéval. A lafanc végződése játszi névszóképző, a laffog szóé gyakorító képző; a névszóképzőhöz vö. →lobonc, amellyel a lafanc a jelentések szempontjából is szorosan összefügg. A jelentéshez vö. még →árestál stb.; a lafanc főnévi 2. jelentéséhez vö. →labanc.