lőgérezik × A: 1664 loͤgérez (MNy. 8: 373); 1841 lőgérëz(-ik) [▽] (MTsz.); nyj. lőggéröz (OrmSz.) J: 1 1664 ’csavarog, ődöng; támolyogva jár-kel | strolchen, herumschlendern; wankend hin und her gehen’ (↑); 2 1891 ’ide-oda leng, himbálódzik | sich hin und her schwingen’ (NSz.); 3 1879 ’nem dolgozik, tétlenkedik | untätig sein’ (Nyr. 26: 382)

lődörög [1] A: 1784 lö́dörgeni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 49); 1784 lö́dörög (Baróti Szabó: KisdedSz. 88); 1792 Lödörögni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.); nyj. lődërëg (ÚMTsz.) J: 1 1784 ’csatangol, kószál | herumschweifen, sich herumtreiben’ (↑); 2 1794 ’ide-oda hánykódik, vetődik | hin und her getrieben werden’ (NSz.); 3 1874 ’lóg, lötyög 〈vkin a ruha〉 | schlaff herabhängen 〈Kleid〉’ (Nyr. 3: 276)

Bizonytalan eredetűek, talán származékszavak relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő az -r gyakorító képzővel keletkezhetett. A szó belseji g, ill. d ugyancsak gyakorító képző. Az abszolút tő a →lóg szócsaládjáéval függhet össze. Az abszolút tőben megfigyelhető o > ö hangrendi átcsapáshoz vö. →csömbölyék. Az igék végződése: -z, ill. -g gyakorító képző.

☞ TESz. lődörög a. is; EWUng.→ lóg