lő-

lőszer A: 1832 lőszer (Pais: RefNy. 142) J: ’robbanó hadianyag, töltény, muníció | Munition’ # | lőpor A: 1833 lő-port (NSz.) J: ’rövid égésű, nagy mennyiségű gázt fejlesztő, lövedékek mozgási energiáját szolgáltató anyag | Schießpulver’ # | lőfegyver A: 1835 lőfegyver (Tzs.) J: ’tűzfegyver | Schußwaffe’ # | lőrés A: 1835 lő-rés (Tzs.) J: ’erődből, harckocsiból való kilövést lehetővé tevő (kis) nyílás | Schießscharte’ | Ilyenek még: lőhely ’lőállás | Schießstelle’ (1832: NSz.); lőtávolság ’a lőfegyver és a célpont közti távolság | Schußweite’ (1850/: NSz.); lőgyakorlat ’lövészeti kiképzés során végzett (harcszerű) gyakorlat | Schießübung’ (1887: NSz.); lőállás ’kiépített állás, amelyből az ellenségre lőnek | Schießstand’ (1892: NSz.)

Tükörfordítások előtagja, amelyek a →lő szóval keletkeztek. |  ⌂  A tükörfordítások összetett szavak, német minta alapján keletkeztek: ném. Schießpulver ’lőpor’, Schießscharte ’lőrés’, Schießgewehr ’lőfegyver’, (R.) Schießbedarf ’lőszer’; stb. Az előtag folyamatos melléknévi igenévi értékben áll; vö. →lát-, →véd- stb. Az igenévi szókapcsolatokhoz, amelyek ezek megfelelői, vö. lövő hely ’lőállás’  (1553: Tinódi: Cronica Q1b); lövő szer ’lőszer’  (1807: NSz.); stb.  ⌘  Nyelvújítási szavak.

☞ TESz.; EWUng.