lóránt A: 1597 lorant (Szikszai Fabricius: LatMSzj.); 1708 Lóránt (Pápai Páriz: Dict.); 1792 Loránt (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: ’uzsonna | Vesperbrot’

Szlovák jövevényszó. |  ≡  Szlk. olovrant, (N.) olevrant: ’uzsonna’ [< ném.  (N.) halberabend ’ua.’].  ⌂  Az eredeti változat *alóránt lehetett, amelyből a lóránt forma a névelőnek felfogott szókezdő a elhagyásával jött létre; vö. →lombik, →patika stb.

NyK. 36: 267; Kniezsa: SzlJsz. 318; TESz.; EWUng. kaloda, püspök