lóca A: 1604 Lótza (Szenczi Molnár: Dict.); 1736 lócról (Nyr. 25: 414) J: 1 1604 ’pad | Sitzbank’ (↑); 2 1791 ’polc | ein horizontal angebrachtes Brett als Regal’ (NSz.); 3 1816 ’ágy, egy fajta priccs | Bett, Art Pritsche’ (Gyarmathi: Voc. 46)
Szláv, valószínűleg szlovák jövevényszó. | ≡ Szlk. lavica ’pad; gyaloghíd’; – cseh lavice, (N.) lajc, lajce ’pad’; ukr. (N.) ла́виця ’ua.’; stb. [< szláv *lava ’ua.’]. ⌂ A lóca forma létrejöttében a szláv szó második nyílt szótagi magánhangzójának kiesését követő különféle hangváltozások játszottak szerepet; vö. →pióka. A lóc változathoz vö. →kolbász, →lapát stb.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 317; TESz.; EWUng.→ lóka