lázzat † A: 1527 lazzathnak (ÉrdyK. 29) J: ’alapít, létrehoz, teremt, szít, okoz, gerjeszt | stiften, erregen’
lázad A: 1531 fel lazadanak (ÉrsK. 448); 1647 fellázzadt [sz.] (NySz.) J: 1 1531 ’felkerekedik, elindul | sich aufmachen, aufbrechen’ (↑); 2 1647 ’zendül, ellenszegül | meutern, sich empören’ # (↑); 3 1748 ’törekszik | streben’ (NySz.)
láz² A: 1693 Láz (Otrokocsi Fóris: OrigHung. 2: 172) J: ‹fn› 1 1693 ’lázadás, zendülés | Aufruhr, Aufstand’ (↑); 2 1750 ’felbújtó, főkolompos, vezér | Aufwiegler, Rädelsführer’ (Wagner: Phras. Author a.); 3 1832 ’rendellenesen emelkedett testhőmérséklet | Fieber’ # (Szily: NyÚSz.); 4 1837 ’nagyfokú izgalom, lelkesedés | Erregung’ # (NSz.) | ‹mn› 1815 ’zendülő, háborgó | meuterisch, aufsässig’ (Nyr. 3: 501)
lázít A: 1764 fel-lázítani [sz.] (MNy. 8: 276) J: ’felgyújt, bujtogat | entzünden, empören’ #
lázong A: 1813–1815 lázong (MNy. 5: 124); 1834 Lázangani [sz.] (Kunoss: Szóf.) J: ’fellázad, felháborodik | meutern, empört sein’ #
Ismeretlen eredetű szócsalád, tisztázatlan viszonyú tagokkal. | ⌂ Az igék talán származékok, tövük ’zendül, ellenszegül’ jelentésben igei értékű tagja lehet egy feltehetőleg eredeti igenévszónak; ennek névszói értékű tagja lehet a láz². Nem zárható ki azonban, hogy a láz² nem névszói értékű tagja ennek az igenévszónak, hanem elvonás eredménye a korábbi igékből (lázzat, lázad). Ebben az esetben a lázít, lázong későbbi származék lehet a láz² szóból. ⌘ A láz főnévi 3. és 4., valamint melléknévi jelentése a nyelvújítás idején keletkezett.
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz. lázad a., láz² a. is; EWUng.→ lámpaláz