láda A: 1086 ? Lada [szn.] (Györffy: DHA. I: 253); 1494 Ladatharthowas (OklSz.) J: 1 1494 ? ’jármű tároló része v. maga a kocsiszekrény | Kiste, Behälter eines Fahrzeuges od. der Wagenkasten selbst’ (↑), 1635 ’ua.’ (OklSz. kocsi-láda a.); 2 1510 ’doboz, kazetta; árut stb. szállító eszköz | Kiste’ # (MargL. 95); 3 1521 ’felfelé nyíló fedelű bútordarab | Truhe’ # (RMNy. 2/2: 11) Sz: ládika 1786 ládikában (MNy. 65: 341) | ládikó 1836 ladikóban (Rajzolatok 1836. szept. 24.: 616); 1855/ ladikót (NSz.)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) lade ’szekrény, tartó; koporsó’, – ném. Lade ’ua.; fiók stb.’ [< ném. laden ’megrak, megterhel’]. ≋ Megfelelői: szln. (V.) lada ’láda’; cseh (N.) láda ’láda’; stb. ⌂ A szóvégi a-hoz vö. →cérna, →ciha stb.