lábatlankodik A: 1834/ lábatlankodása [sz.] (NSz.); 1840 lábatlankodik [▽] (Nyr. 79: 447) J: ’láb alatt van, akadályozza vmiben, útjában áll | einem unter die Füße kommen, im Wege stehen’
Származékszó. | ⌂ A lábatlan (→láb) szóból jött létre a -kodik visszaható igeképzővel. A lábatlan alapszó elvont jelentése ’ügyetlen’; ehhez vö. még cselekedeteinek ily lábatlan okát adta ’ügyetlenül érvelt’ (1765: Nyr. 79: 448). A jelentésváltozásra különböző szószerkezetek is hathattak; vö. láb alatt akadékoskodik ’alkalmatlankodik’ (1748: Nyr. 79: 448) stb.
☞ Nyr. 79: 447; TESz.; EWUng.→ láb