kuracin † A: 1198 ? curacun [szn.] (ÓMOlv. 63); 1550/ Kurachymba [n-b] (Tinódi: Cronica p4a); 1607 karaczin (OklSz.); 1648 kuraczélom (Radvánszky: Csal. 3: 313); 1651/ kuraczely (Zrínyi: MM. 1: 174) J: ’mellvért | Brustharnisch’
Olasz jövevényszó. | ≡ Ol. (R.) corazzina ’mellvért, pajzs ‹bőrből, acélból›’ [lat. (k.) coraz(z)ina ’mellvért, pajzs ‹bőrből, acélból›’ < lat. (k.) coriacea ’ua.’]. Vö. még lat. (k.) coratium ’mellvért, pajzs ‹bőrből, acélból›’; ol. (bol.), (rom.) curazza, (bre.) corasa ’ua.’. ≋ Megfelelői: fr. (R.) cuirassine ’mellvért’; le. (R.) karacena ’ua.’; or. (R.) карацынъ ’ua.’; stb. ⌂ A szóvégi a elhagyásához vö. →beszéd, →kolbász stb. A szóvégi l ~ ly-s változatok az →acél hatására keletkezhettek.
☞ TESz.; EWUng.→ kárpál