kurázsi A: 1663–1711 kurázsija [] (MonÍrók. 27: 88); 1767 kurásim (MNy. 60: 368); 1786 kúrasijok (NSz.); 1791/ Kurázs (NSz.); 1792 kurázse (NSz.); 1803 kurázsia [□] (NSz.) J: ’bátorság, merészség | Courage’

 Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Courage, (B.) kuraschi: ’bátorság, mersz’ [< fr. courage ’ua.’]. Ez a lat. cor ’szív’ szóra megy vissza.  ≋  Megfelelői: ang. courage ’bátorság, merészség’; szbhv. kuraža ’ua.’; stb.  ⌂  A magyarba katonai szakszóként került át. A szóvégi i bajor-osztrák átvételre utal; vö. →gázsi, →módi stb. A kurázsia változat latinosítással keletkezhetett, a kurázs pedig valószínűleg a francia kiejtést tükrözi.

D. Éltes: FrSz. 48; TESz.; EWUng. kordén