krapsál A: 1613 kramsálni [sz.] (NySz. krabsál a.); 1621 Krabſálni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1627 karamsált (NySz.); 1630 krapsál (NySz.) J: ’firkál | kritzeln’

grapsa A: 1793/ grapsák (NSz.) J: ‹fn› 1 1793/ ’elavult, ócska irat | veraltete, alte Schrift’ (); 2 1872/ ’régi szokásaiban megcsontosodott, vaskalapos ember | zurückgebliebener, zopfiger Mensch’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a krapsál valószínűleg görög jövevényszó. |  ≡  Gör. γράψω [jövő idő] ’ír’ [indoeurópai eredetű; vö. ang.  (óang.) ceorfan ’vág, metsz’; lett grebju ’bemetsz, rovátkol’; stb.].  ⌂  Az -ál honosító képző; vö. →ágál, →firkál stb.

A grapsa elvonás eredménye. |  ⌂  A 2. jelentése tréfás metafora.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Eredetileg mindkét szó az írott nyelvre lehetett jellemző.

TESz.; EWUng. grafit