komp A: 1461 Kompos [sz.] [szn.] (OklSz.); 1521 kompth [□] (MNy. 3: 465) J: 1 1461 ? ’főleg folyón való átkelésre használatos vízi jármű | Fähre’ # (↑), 1521 ’ua.’ (↑); 2 1638 ’hajómalom | Schiffmühle’ (OklSz. kompos a.) Sz: kompos 1461 [szn.] (↑)

Bizonytalan eredetű, esetleg német  (k.-ném.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) kump, komp ’teknő, tál; csésze, edény ‹mint mérték›; egy felülcsapó malomkerék rekeszei; fenőkőtartó’, (szil.) kump ’fenőkőtartó; hordó’, (szász Sz.) kǫmp ’vályú, teknő; vályú az állatok itatására’, (E.) kǫmp ’ua.; zúzóteknő ‹a csemalomban›; egy felülcsapó malomkerék rekeszei’; stb. [< lat.  (k.) cumba ’csónak, uszály; mély, széles teknő’].  ≋  Megfelelői (részben a magyarból): szbhv.  (N.) kômpa ’komp, komphajó’; szln. kompa ’ua.’, kumpa ’fenőkőtartó’, (N.) komp, kūmp ’hajómalom’, (V.) komp, kumpa ’komp, komphajó’; szlk. kompa ’ua.’.  ⌂  A jelentéstani ellentmondás a ném. ’egy fajta edény’ jelentés, ill. a magyar ’komp, komphajó’ jelentések között a nyelvi körülmények által megőrződött, a ném. Schiff ’edény’-t és a magyar →edény ’hajó’-t is jelent. Vö. még →hajó, →teknő. A kompt változat szóvégi t-je inetimologikus.

☞ TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ cimbalom