komisszió ∆ A: 1552 Comiſſioÿa (RMNy. 2/2: 91); 1557 Commiſſiot (RMNy. 2/2: 132); 1708 Kommiſſio (Pápai Páriz: Dict. Mandātus a.); 1767 Kommiſſió (Pápai Páriz–Bod: Dict. Mandātus a.); 1792 Kommisszio (NSz.); 1793 Komissióra (Gáldi: Szótir. 209); 1810 k. Comisioja (NSz.); 1825 Komiszio (NSz.); 1899 komisszióba (NSz.) J: 1 1552 ’megbízás, megbízatás | Auftrag’ (↑); 2 1645–1646 ? ’választmány, bizottság | Ausschuß’ (Horváth M.: NEl.), 1792 ’ua.’ (↑) Sz: komissiózik 1873 comissiózhat ’megbízásokat intéz el járja a boltokat | Aufträge besorgen; auf Einkaufsbummel sein’ (Hon 1873. nov. 27.: [1])

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. commissio ’egyesítés’, (k.) ’megbízás’, (h.) Com(m)issio ’ua.; tanácskozás’ [< lat. committere ’egyesít, összeköt, összevon; megbíz, rábíz vkire’].  ≋  Megfelelői: ném. Kommission; fr. commission; stb.: ’bizottság’.  ⌂  A korábbi változatok szó belseji s-es ejtéséhez vö. →passió stb.; az sz-es alakhoz vö. →asszisztál stb.

☞ TESz.; EWUng.→ komisz, komiszáros, misszionárius