komód ∆ A: 1774 comod (MNy. 80: 250); 1799/ commódhoz (Csokonai: ÖM. 1: 578); 1816 kommót (NSz.); 1904 komód (Radó: IdSz.) J: ’fiókos szekrény | Kommode’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Kommode ’fiókos szekrény’ [< fr. commode ’ua.’]. Forrása: lat. commodus ’kényelmes, megfelelő, alkalmas’. A francia szó arra utal, hogy egy komód használata kényelmesebb mint egy ládáé. ≋ Megfelelői: ang. commode; szbhv. (N.) komóda; stb.: ’fiókos szekrény, komód’. ⌂ A komód alak és a szóvégi t-s változat a bajor-osztrák kiejtést tükrözheti.
☞ MNy. 30: 32; D. Éltes: FrSz. 46; TESz.; EWUng.→ komót, mód