kokány × A: 1720 kokány (Mikes: TLev. 40) J: ‹mn› 1 1720 ’hegyes-völgyes | gebirgig’ (↑); 2 1906 ’görbe, hajlott | krumm, gebogen’ (NyF. 26: 30) | ‹fn› 1878 ’fenegyerek | Teufelskerl, Mordskerl’ (Nyr. 7: 330)
Származékszó, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ Az alapszó egy ’hajlat, görbület; meggörbül, elgörbül’ jelentésű igenévszó lehet, amelynek névszói értékű tagja a →kacs. A végződés -ány deverbális vagy denominális névszóképző; vö. foszlány (→foszlik) vagy →sovány, →kemény stb. A melléknévi 2. jelentés lehetett az eredeti jelentés, a melléknévi 1. jelentés ebből, de az alapszó jelentéséből is kifejlődhetett. A főnévi jelentés a →mokány hatására keletkezhetett.
☞ TESz.; EWUng.→ kacs