kilencven A: 1508 kilenzven kilencet (DöbrK. 351); 1519 kýlencʒwen (JordK. IIIa) J: ’kilencszer tíz | neunzig’ # Sz: kilencvenedik 1538 kÿlenczuenedÿk (Pesti: Nomenclatura I3)
Összetett szó. | ⌂ A →kilenc + az önálló szóként nem adatolt ven szavak (szintaktikailag bizonytalan) alárendelő összetétele; vö. →hetven, →negyven, →ötven. Az utótag a van palatális változata; ennek eredetéhez vö. →hatvan. A szó keletkezése összefügghet a tízes számrendszer magyarban való elterjedésével.
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ hatvan, hetven, kilenc, negyven, ötvenUN UEW. № 550