kifli A: 1785 kifli (SzT.); 1800 kipflivel (MNy. 60: 365) J: ’félhold alakú pékáru | Hörnchen als Art Brötchen’ #
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) Kipfel, (baj.-osztr.) kipf·l, (B.) kipf’l: ’szarvacska formájú pékáru’ [< ném. (N. D.) kipf ’cölöp, karó, (kocsi)lőcs; egy fajta hosszú, vékony kenyér’ < lat. cippus ’cölöp, karó, cövek’]. ≋ Megfelelői: ol. chifel, chifelle; szbhv. kifl, kifla; stb.: ’szarvacska formájú pékáru’. ⌂ Az átvételnél a hazai városi németség nyelve játszhatott szerepet.
☞ TESz.; EWUng.