kert A: 1037/ kertuskw [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 207137); 1055 kert hel [hn.] (TA.); 1211 ? Certu [szn.] (PRT. 10: 515); 1221 Kertes [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 764); 1395 k. kerth (BesztSzj. 333.); 1416 u./¹ kèꝛtbè (BécsiK. 63) J: 1 1037/ ? ’kerítés; sövény; vmely terület körülkerítésére szolgáló árok | Zaun; Heckenzaun; Umfassungsgraben’ (↑), 1499 ’ua.’ (OklSz. köz-kert a.); 2 1055 ? ’rendszerint bekerített, gyümölcsfákkal, veteményekkel, virágokkal beültetett, a lakóház körül a szabadban való tartózkodásra is szánt terület | Garten’ #, 1221 ’ua.’ (↑); 3 1283 ? ’növény- v. állatvédelmi szempontból körülkerített terület | umzäunte Fläche 〈als Wildgehege〉’ (OklSz. vad-kert a.), 1553 ’ua.’ (Tinódi: Cronica X 2v.); 4 [rendszerint jelzővel] 1566 ’a gazdasági udvarnak egy része, amely elsősorban termények tárolására szolgál | Teil des Wirtschaftshofs zur Lagerung des Getreides’ (NySz.) Sz: kertes 1037/ [hn.] (↑) | kertész 1395 k. kerthez (BesztSzj. 334.) | kertészkedik 1553 kertészkedjél (NádLev. 9)

Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  Valószínűleg a →kerül szócsaládnak a finnugor eredetű tövéből keletkezett -t deverbális névszóképzővel; vö. →hit, →lét stb. Az is lehetséges azonban, hogy ugyanezen tő -t képzős befejezett melléknévi igenevének főnevesülésével számolhatunk. A történeti források nem támogatják azt a feltételezést, hogy az 1055-ös adat még nem főnév, hanem igenév, amely jelzői szerepben áll.  ⚠  Iráni, ill. ótörök származtatása téves.

☞ Bárczi: TihAl. 20, 172; Bárczi: Szók. 54; TESz.; MSFOu. 151: 269; Benkő: FiktI. 98, 103; EWUng.; MNaK. 16: 81; Honti: NyÓtör. 47; Róna-Tas–Berta: WOT.→ gyalog-, kerül, vad-UN UEW. № 286