kerék A: 1211 ? Keregus [sz.] [szn.] (PRT. 10: 504); 1325 ? Kerek [szn.] (OklSz.); 1360 Kerekes [sz.] [szn.] (OklSz.); 1395 k. kerek (BesztSzj. 776.); 1416 u./¹ kèrèc (BécsiK. 262); 1538 kereek (Pesti: Nomenclatura N4); 1831 körékbe (NSz.) J: 1 1211 ? ’központi tengelyen forgó v. gördülő tárgy, amely rendszerint egy nagyobb szerkezet alkatrészeként szerepel, azt működteti | Rad’ # (↑), 1360 ’ua.’ (↑); 2 1531 ’kerék formájú kínzóeszköz | Folterrad’ (ÉrsK. 508); 3 1595 ’köralak, körpálya | Kreis’ (Ver. 71.); 4 1748 ’társas kör, társaság | Gesellschaftskreis’ (NySz.) Sz: kerekes 1211 ? [szn.] (↑); 1360 [szn.] ’kerékgyártó, bognár | Rademacher, Wagner’ (↑); 1395 k. ? kerekes ’kör alakú | kreisförmig’ (BesztSzj. 671.); 1585 k. ’ua.’ (Gl.); 1405 k. ’patkóbél | Duodenum’ (SchlSzj. 424.)
Szófajváltás általi szóhasadás eredménye. | ⌂ A →kerek-ből keletkezett főnevesüléssel. A korábbi jelentés ’kerek, kör alakú dolog’ lehetett; a konkrét jelentés (1., 2. jelentés) ebből fejlődött ki. A 3., 4. jelentés metafora. – Egyes nyelvjárásokban a szóhasadás nem fejeződött be.