kepe × A: 1138/ ? Kepís [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1395 k. kepe (BesztSzj. 441.); nyj. kepë, kepüsarató [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1138/ ? ’gabonakereszt | Getreidegarbe’ (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1577 ’földbér | Grundpacht’ (KolGl.); 3 1786 ’aratóbér | Schnitterlohn’ (MHírm. 492); 4 1789 ’a hívektől a papnak, kántornak járandóságszerűen juttatott gabona | Getreideabgabe der Gläubigen für den Priester und den Kantor’ (NSz.); 5 1897–1901 ’egy csapatnyi csibe | eine Brut von Küken’ (ÚMTsz.) Sz: kepés 1138/ ? [szn.] (↑); 1786 kepés ’termést betakarít, arat, szüretel | erntend’ (NSz.); 1790 Kepéseinek ’arató, kaszás | Schnitter’ (NSz.)

Valószínűleg jövevényszó, az átadó nyelv bizonytalan. |  ≡  A szó feltételezett elődei úgy a szlávban mint a török nyelvekben is megtalálhatók: szln. kopa ’öt tucat ‹mértékegység›; sereg, csapat, osztag’, (V.) kopé [többes szám] ’gabonakéve, gabonakereszt’, (N.) kópa ’szénapajta, csűr; 60 kéve’; szlk. kopa ’halom, rakás, kupac; szénapajta, csűr; 60 (esetleg 50) darab ‹régi mértékegység›’; or.  (N.) копа́ ’60 darab; szénapajta, csűr’; stb. [indoeurópai eredetű]; –  tat. kübä ’kis szénarakás’;  bask. kübä ’szénapajta, csűr’; sór kobu ’kéve’; stb. [a szlávból].  ⌂  A magyar kepe alig valószínűen ennek az egyenes átvétele. – A 2–4. jelentés azon alapszik, hogy a gabonakéve mint mértékegység, adók, járulékok, jövedelmek és pénzösszegek kifejezésére alkalmas lehetett. A 4. jelentéshez vö. kepepénz ’egy fajta termékadó’  (1493: OklSz.). Az 5. jelentés metafora.

☞ Gombocz Z.: BTLw.; TESz.; EWUng.→ kapa