kedd A: 1057/ ? Kuethedÿ [sz.] [szn.] (Györffy: DHA. I: 161); (†1086) 12. sz. ? Keda [sz.] [szn.] (Györffy: DHA. I: 254); 1233/ Choldkuedde [hn.] (OklSz.); 1255 ? Moneykeddy [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 120); 1321 Keedwasara [hn.] (OklSz.); 1405 k. ked, ket (SchlSzj. 154., 153.); 1506 keddo̗n (WinklK. 139); 1821 Keted (NSz.); 1838 Kedded (Tsz.); nyj. kedëd (MTsz.); ketöd (Nyatl.) J: ’a hét második napja | Dienstag’ #

Származékszó. |  ⌂  A →két szó ket változatából jött létre -d sorszámnév képzővel. A kedd alak az eredeti szóból és a még ma is használatos keted kétszótagú nyelvjárási változat ragozott alakjából magánhangzó-kieséssel és t > d zöngésedéssel keletkezett. Az eredeti jelentés ’a második nap ‹vasárnap után›’ lehetett. A jelentésfejlődés esetleg szláv mintára ment végbe; vö. e. szl. vъtorъ ’második’ > e. szl. vъtorъkъ ’kedd’; le.  (R.) wtóry ’második’ > le. wtorek ’kedd’; stb.

☞ MNyTK. 42: 15; TESz.; NytudÉrt. 92: 110; EWUng.→ húshagyókedd, két