kazulbas † A: 1530–1540 Kuzul basra (MonÍrók. 3: 126); 1578 Közölbas [?✐] (BudBLev. 149); 1606 Kazil bas (MonÍrók. 30: 356); 1607 Kazul Bas; küzülbas [?✐] (TörtTár 1879: 64, 63) J: ‹fn› 1 1530–1540 ’perzsa ember | Perser’ (↑); 2 1578 ’a perzsa nép | das persische Volk’ (↑); 3 1606 ’perzsa sah | persischer Schah’ (↑) | ‹mn› 1607 ’perzsa 〈ember, dolog stb.〉 | persisch’ (↑)

kazul † A: 1538 Kazul (TörtTár 1878: 223); 1586 kazur (Kakuk: ÉlOsm. 239); 1595 kazal (MonTME. 3: 35) J: ‹fn› 1538 ? ’a perzsa nép, hadsereg | das persische Volk, Heer’ (↑), 1606 ’ua.’ (MonÍrók. 30: 356) | ‹mn› 1610 ’perzsákkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | persisch’ (EWUng.)

A szócsalád alapja, a kazulbas oszmán-török jövevényszó. |  ≡  Oszm. kızılbaș, (R.) kuzulaș: ’perzsa’ [< oszm. kızıl ’piros, vörös’ + baș ’fej’; a perzsa katonák ugyanis vörös sapkát hordtak].  ≋  Megfelelői: rom.  (R.) cazilbáș; szbhv.  (R.) kizilbáši, krzilbáši; or.  (R.) кизилба́ш; stb.: ’perzsa’.  ⌂  A kazul önállósodással keletkezett a magyarban a kazul basa (kwzul bassa ’perzsiai v. perzsa pasa’  (1530–1540: MonÍrók. 3: 124)) szóból, amely téves értelmezéssel a kazulbas  (↑) szóból, a →basa kifejezés hatására is keletkezett.

☞ TESz. kazul a.; Kakuk: ÉlOsm. 239; EWUng.→ harámbasa