kavics A: 1211 ? Couaches [sz.] [hn.] (OklSz.); 1293 Kovochos [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 506); 1293 Kowachosrew [sz.] [hn.] (OklSz. kovacsos a.); 1565 kouats koͤuet (NySz.); 1723 kavacs (NySz.); 1792 Kavits (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1891 gavics (Ethn. 2: 115); nyj. guvacs (ÚMTsz.); kabics (MTsz.) J: 1 1293 ’a kőzetek természetes szétzúzódása folytán létrejött, a folyóvíz sodrásától sima felületűvé csiszolódott kődarabka | Kieselstein’ # (↑); 2 1784 ? ’kisebb-nagyobb kavicsszemekből álló, több-kevesebb sárga homokot is tartalmazó építési anyag, sóder | Kies, Schotter’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 68), 1790 ’ua.’ (NSz.); 3 1921 ’kis értékű pénzdarab (krajcár, fillér stb.) | Geldstück von geringem Wert’ (MNy. 17: 130) Sz: kavicsos 1211 ? [hn.] (↑); 1293 [hn.] (↑)

Belső keletkezésű, de keletkezésmódja vitatott. | 1 Hangrendi átcsapás. |  ⌂  A kövecs (→kő) szóból keletkezett hangrendi átcsapással. 2 Származékszó. |  ⌂  A →kova szó -cs kicsinyítő képzős származéka; vö. kövecs. ▣  ⌂  Mindkét magyarázatnak morfofonológiai nehézségei vannak. A szó eredeti változata kovacs lehetett; a szó belseji második szótagi i-hez vö. →golyóbis, →hamis stb.

☞ NytudÉrt. 11: 60; MNy. 56: 312; Ruzsiczky: KazTájsz. 271; TESz.; EWUng.→ kova, kő