katalógus A: 1559 Catalogoſſabol (TESz.); 1609 catalogusban (Századok 43: 770); 1692 catalóguson (NySz.); 1718 e. cathálogus (Farkas: GLEl.); 1755 katalógus (MNy. 64: 467); 1842 kathalog (NSz.) J: ’jegyzék, lajstrom 〈személyeké, könyveké stb.〉 | Katalog’

katalogizál A: 1842 catalogisáltam (NSz.); 1882 katalogizálni [sz.] (MagyLex. Katalogus a.) J: ’jegyzékbe vesz, lajstromoz | katalogisieren’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a katalógus latin jövevényszó. |  ≡  Lat. catalogus ’felsorolás, jegyzék, lista’, (h.) ’regiszter, jegyzék’ [< gör. κατάλογος ’ua.’].  ≋  Megfelelői: ném. Katalog; fr. catalogue; stb.: ’lista, jegyzék, katalógus’.  ⌂  A szóvégi s-hez a magyarban vö. →ámbitus stb. A katalog változatot a német nyelv befolyásolta.

A katalogizál német jövevényszó. |  ≡  Vö. ném. katalogisieren ’jegyzékbe vesz’ [< ném. Katalog  (↑)]. A németben esetleg görög mintára; vö. gör. καταλογίζομαι ’kiválaszt; hozzásorol’.  ≋  Megfelelői: ang.  (R.) catalogize; szbhv. katalogizírati; stb.: ’katalogizál, rendszerez’.

☞ TESz.; EWUng.→ logika