kasznár ∆ A: 1397 Cassnar [szn.] (OklSz.); 1604 kaʃʒnároc (Szenczi Molnár: Dict. Sitocómœ a.); 1621 Káʃʒnárság [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1722 kasztnárját (Nyr. 72: 88); 1795 Kasznarságrul [sz.] (NSz.) J: ’a magtárakat kezelő uradalmi tisztviselő; uradalmi tiszttartó | Aufseher der Getreidespeicher 〈auf einem Herrschaftsgut〉; Gutsverwalter’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) kastner, kastnære ’a gabonatároló őrzője; jószágigazgató’, (baj.-osztr.), (R.) kastner ’ua.’ [< ném. (kfn.) kaste ’láda, doboz, rekesz, tartály; gabonatároló; stb.’]. ⌂ A kasznár alak a -t kiesésével keletkezett, ez által a mássalhangzótorlódás leegyszerűsödött. Az ár végződéshez vö. →boglár, →csaplár stb. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. kasnar; szlk. (R.) kasnár: ’jószágigazgató’.
☞ TESz.; EWUng.→ kaszni