karambol A: 1845 carambole-on (NSz.); 1851 karámbolázott [sz.] (NSz.); 1855 Carambol (NSz.); 1878 karamból (NSz.); 1956 garambolból (NSz.) J: 1 1845 ’összeütközés; járművek összeütközése, közlekedési baleset | Zusammenstoß; Verkehrsunfall’ # (↑); 2 1859 ’〈a biliárdjátékban:〉 a játékgolyónak a másik két golyóhoz való (egymás utáni) hozzáütődése; a biliárdnak három golyóval játszott fajtája | Karambolage 〈im Billard〉; die mit drei Bällen gespielte Art des Billards’ (NSz.); 3 1856 ’a vörös golyó a biliárdjátékban | der rote Ball im Billardspiel’ (Babos: KözhSzt. carambolagne a.) Sz: karamboloz(ik) 1851 (↑)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Karambol ’piros biliárdgolyó’, (R.) ’találat ‹a biliárdban›’, (B.) karambol ’ua.; összeütközés, közlekedési baleset’; ang. carambole ’egy fajta biliárd; piros biliárdgolyó; találat’; fr. carambole ’piros biliárdgolyó’; ol. carambola ’találat’; sp. carambola ’ua.; piros biliárdgolyó; összevisszaság, zűrzavar; csalás, ámítás, hazugság’; stb. A spanyolban keletkezett [< sp. carambola ’karambolfa gyümölcse ‹Averrhoa Carambola, egy fajta fa Kelet-Indiában›’; a gyümölcsnek narancshoz hasonló alakja van]. A francia nyelvi hatás által vált elterjedtté.  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a németből került át; a karambola változat vagy latinosított alak vagy az olasz szóra (↑) megy vissza.  ∼  Idetartoznak: (R.) karambolázs ’találat ‹a biliárdban›; összeütközés, közlekedési baleset’  (1844: NSz.) [< ném. Karambolage ’ua.’], ill. a (R.) karambolíroz ’összeütközik’  (1844: NSz.) [< ném. karambolieren ’ua.’].

☞ TESz.; EWUng.